|



Erőt kértem az Úrtól,
S Ő nehézségeket adott,
Melyben megedződtem.
Bölcsességért imádkoztam,
És problémákat adott,
Melyeket megtanultam megoldani.
Előmenetelt óhajtottam,
Gondolkodó agyat és testi erőt kaptam,
Hogy dolgozzam.
Kértem bátorságot,
És Isten veszélyeket adott,
Melyeket legyőztem.
Áhítottam, hogy szeretni tudjak,
És kaptam az Úrtól bajba jutott embereket,
Akiken segítsek.
Kegyes jóindulata helyett
Alkalmakat kaptam a jóra
Semmit nem kaptam, amit kértem,
És mindent megkaptam,
Amire szükségem volt.
Imádságom meghallgatásra talált.
|
|
|
|
|
|
Üdvözöllek nálam, Solana vagyok.
Örülök, hogy benéztél hozzám.
Engedd, meg hogy elvezesselek a láthatatlan világba a szemeimen keresztül.
Az életét az ember kapja, létének helyét az életben minden befolyástól mentesen magának kell megválasztania, és maga is választja meg aszerint, hogy önmagát mire tartja méltónak.
/Hamvas Béla/

Hogyan keressük az egységet Istennel?
Minél jobban keresed, annál nagyobb lesz a távolság közte és közted.
De mit tegyünk a távolsággal?
Értsd meg, hogy nincs ott.
/Anthony DeMello/

Az igazi szeretet esetében nem érdekes,hogy adok vagy kapok,egyszerüen a szeretet áramlásáról van szó,és ez gyönyörü,bármelyik írányban történik is.
/Brandon Bays/
| | |
|
|
|

Hálás köszönetem:
Lady Lunának és Tündérnek,
akik segítettek az oldalam
szerkesztésében:)

A jó öreg kút csendesen ontja vizét,
Így telik minden napja.
Áldott élet ez, fontolgatom:
Csak adni, adni minden napon.
Ilyen kúttá kellene lennem,
Csak adni teljes életemben.
Mindig csak adni? Ez terhet is jelenthet!
Jó kút, nem érzed ezt a terhet?
Belenézek, tükre rám ragyog,
De hiszen a forrás nem én vagyok!
Árad belém, csak továbbadom,
Vidáman, csendben és szabadon.
Hadd éljek ilyen kút-életet,
Osszak áldást és sok-sok szeretetet!
Nem az enyém, Istentől kapom,
Egyszerűen csak továbbadom.
|
|
|
|
|